Belcsinek, aki hiányolta a verseket a blogból (Én meg ráadásul megígértem, hogy majd lesznek.)

A költő-celeb                                                                                                       Ebben a neo-barbár világban, ahol annál nagyobb a hírnév, minél kisebb a teljesítmény, ahol perverz némberek vastag csövön nyomják az okosságot, ahol a silányság közönség előtt torz-toroz, szóval itt és most már az is minimum márványtáblát érdemelne, aki két egymásra rímelő sort le mer írni. De végleg ne csüggedj el , óh ember! Van költő-celeb Magyarországon, na jó, nem olyan híres mint Kiszel Tünde, nem olyan sötét, mint Fekete Pákó, ( nem a bőrszínére gondoltam, No rassizm!) de híres, költő, és a miénk. Én először akkor fogtam padlót, amikor hallottam a rádióban a boci-boci átiratokat, és azonnal beléptem a fanklubba.

William Shakespear

Az vagy nekem, mi tejnek a tehén,                                                                          

Kegyetlen borj, ki lelkem hörpöli,                                                                             

Kin szebb a folt, mint máson az erény,                                                                    

S ki épp hiányod által vagy teli.

Aztán már nem volt megállás. Ide nekem az összes varródanit! Bögre azúr, Túl a Maszat-hegyen, Szívdesszert. Közben a mi költőnk férj és apa lett, naná, hogy ezt is versbe kell szedni! Az Akinek a lába hatos üt. Magunk közt szólva , a mondóka nem a parnasszus csúcsa, kis  energiával szoktak nagy hülyeségeket gyártani, és tolni ezerrel a védekezésre még képtelen kis és közepes dedeknek, legtöbbször nem is tudjuk, hogy kik. (Az apacuka fundaluka büntet!) De az ilyen sorok visszaadják a reménységet, él még a mondóka  a magyar ugaron!

 Akinek a lába hatos,
az a baba csodálatos.

 Akinek a lába hetes,
az a gyerek tökéletes.

 Lába hanyas önnek?
Kilences. A nyolcas zoknik
most már rám se jönnek.

 Kinek lába kilences,
az a baba igen fess!

 Akinek a lába tizes,
annak egy új zoknit fizess,
slussz-passz, pussz! 

Írnám még tovább, de nem tudom kezelni a felületet a vers bemásolása miatt, ezért egyenlőre legyen elég ennyi. + 1 bónusz az erősen nemzeti érzelműeknek:

Höcögtető

Dugd a lábad kengyelbe,
ne hagyd csak úgy lógni,
nyereg alatt puhítsd a húst,
ez a magyar módi!

 Ne sarkantyúzd lovadat,
magától is szálldos,
nem gebe az, hanem kérlek
tűzlegelő táltos.

 Hej, Miska, Varró Miska,
paripádon, höc, höc,
huszár módra, magyar módra,
hősiesen röpködsz.

 Popód alatt nyereg van,
lábad körül kengyel,
teringettét, magyar vagy te,
nem török vagy lengyel!

 Az ördöggel megyünk mi
farkasszemet nézni,
pelenkát most ne csócsálgass,
legyél, fiam, férfi!

 Hej, Miska, Varró Miska,
a nyeregben, höc, höc,
huszár módra, magyar módra,
férfiasan köpködsz.